Szükségünk van-e szénhidrátra? Ezt a kérdéskört fogom körüljárni, és egy olyan történetet mesélek el a végén, ami nagyon meglepő lesz: egy pajzsmirigybetegem gyógyulásáról szól.
Ha már a szénhidrátról beszéltem az előző videóban, megválaszolok néhány kérdést, ami nagyon idetartozik. A kérdések így hangzanak:
- Szükségünk van-e szénhidrátra?
- Kell-e a kenyér, a gabona?
- És melyek a legkevésbé ártalmas szénhidrátforrások?
Nagyon izgalmas ez a terület, már csak azért is, mert sokan sokféleképpen nyilatkoznak róla. Hol van tehát az igazság? Szükséges-e az egészségünkhöz, hogy bármilyen, egyszerű vagy összetett formában szénhidrátokat fogyasszunk?
Az igazság kereséséhez hívjuk segítségül a biokémiát, mint alaptudományágat. A szénhidrátok fejezetben ez áll:
„Az emberi szervezet számára a szénhidrát nélkülözhető tápanyag. Ugyanis más vegyületekből, aminosavakból is képes előállítani.”
Ezt mondja tehát a régi jó biokémia tankönyv – és ez azóta sem változott. Tehát az ember számára nem létszükséglet, hogy szénhidrátot fogyasszon. Ez nagyon meglepő, és gondolom, hogy igen-igen messze áll az Ön napi gyakorlatától és a megszokásaitól. De biológiai tény, és ezt nagyon komolyan kell venni. El kell fogadnunk, hogy képes az ember kevesebb szénhidráttal jól működni. Sőt, képes szénhidrátfogyasztás nélkül is nagyon jól működni.
Az elmélet után nézzük a gyakorlatot! Biológiai tény, hogy azok a természeti népek, akik nem fogyasztanak sem gabonát, sem zöldséget, sem gyümölcsöt, sem mézet – tehát nem esznek semmiféle szénhidrátot –, teljesen jól működnek. Ilyenek például azok az eszkimók, akik hagyományosan, a saját ősi kultúrájuk szerint étkeznek. Erre mondhatnánk, hogy „Persze, mert ők másképp működnek.” De ezt tévedés lenne állítani! Ugyanolyan a bélrendszerük, a hormonrendszerük, az emésztőenzimeik, az epeúti rendszer működése és a tápanyag raktározás. Ilyen tekintetben nincs különbség az emberi fajon belül. A másik gyakorlati dolog, amit meg kell fontolnunk, hogy azok a betegeink, akik nagyon kevés vagy nulla szénhidrátot fogyasztanak (orvosi felügyelet mellett), sokkal gyorsabban gyógyulnak, hamarabb lesznek tünetmentesek, és hamarabb javulnak a laborértékeik is, mint azoknak, akik gyakran esznek zöldségeket és gyümölcsöket.
----
És itt az ígért példa: az a pajzsmirigy betegem, aki autoimmun pajzsmirigygyulladás miatt az én folyamatos ellenőrzésem mellett gyógyult meg. Anikó 4 évvel ezelőtt kezdte a gyógyító étrendet. Húsféléket, szalonnát, belsőségeket, tojást, halat evett: előre meghatározott arányban. Egy év alatt jelentősen javultak a laborértékei, ezért folyamatosan csökkenthettük a gyógyszer mennyiségét. Másfél év után teljesen gyógyszermentes lett, fogyott 34 kilót a súlyfeleslegéből, és egy energikus, aktív, jól működő, egészséges ember lett belőle.
----
Ha valaki tényleg gyógyulni akar, annak két dolog fontos. Az első, hogy találjon egy hatékony módszert. A második, hogy kőkemény kitartással véghezvigye ezt az elhatározását, és tartsa magát az útmutatásokhoz. Anikónál ez meg is valósult, és remélem, ez Önt is lelkesíti.
A következő videóban megválaszolom azt a kérdést, hogy melyek a kevésbé rossz szénhidrátforrások. Ha személyesen is meghallgatna, és feltenné kérdéseit, várom egy előadásomra vagy a táplálkozásról szóló tanfolyamomra. Köszönöm a figyelmet!
Melyek a kevésbé káros szénhidrátforrások?
Üdvözlöm! Itt az ígért folytatás. Melyek a kevésbé ártalmas szénhidrátforrások? Ha már kiderült az Ön számára, hogy nem jó sok szénhidrátot enni, de valamennyit mégis szeretne: mi alapján válogasson?
El fogunk jutni oda a videó végén, hogy felsorolom azokat az ételeket, amiket még fogyaszthat, ha nincs nagyobb betegsége, és mégiscsak szénhidrátot tartalmazó ételt enne. Tehát a mai témánk: melyek a kevésbé kártékony szénhidrátforrások?
Ennek eldöntéséhez két dolgot kell figyelembe venni:
- Az egyik, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaz az adott étel, tehát mennyi cukor lesz belőle, ami a vérben jelenik meg, és persze zsírrá alakul, ha nem használjuk fel.
- A másik, hogy az adott étel a szénhidráton kívül tartalmaz-e káros anyagot.
Az utóbbi is nagyon fontos, mert alig van olyan ételfajta, ami kizárólag tisztán szénhidrátot tartalmaz. Az ételek legtöbbször összetettek, ezért egyben kell szemlélni őket.
Vegyük például a kenyeret. 10 dkg kenyér szénhidráttartalma átlagosan 40 gramm, fehérjetartalma 8 gramm körüli, zsírtartalma pedig elhanyagolható: 2-3 gramm körül van. A szénhidráttartalom nagyobb része keményítő, kisebb része egyszerű cukor. Ez a 40 gramm szénhidrát egy meglehetősen magas érték, tehát a kenyeret ez alapján már ki is vehetjük a listánkból.
De tegyük fel, hogy valaki csökkentett szénhidráttartalmú kenyeret vesz, vagy abonettet. Egy szelet kenyérben 30 gramm szénhidrát van, míg egy darab abonettben 3 gramm. Na, dörzsölhetjük a tenyerünket, hogy meg is van a megoldás: 30 gramm helyett 3 grammot fogunk elfogyasztani.
A probléma azonban ott van, hogy az a fránya, alig egy grammnyi fehérje abban az egy darab abonettben, gabonafehérjét tartalmaz, ami a bélrendszerre nézve nagyon káros. Így minden gabonából készült, még a szénhidrátcsökkentett étel is károsítja az egészséget, megzavarja a tápanyagok felszívódási rendszerét.
Ezzel azt akartam bemutatni, hogy egy ételnél tényleg nem csak az számít, hogy mennyi benne a szénhidrát, hanem a többi összetevőt is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy eldönthessük: egészségesnek vagy károsnak ítéljük-e meg.
Aki persze csak fogyni akar és nem érdekli, hogy ez egészséges fogyás lesz-e, az koncentráljon kizárólag a szénhidráttartalomra, de ez hosszútávon nem lesz jó.
Akkor most nézzük meg, hogy melyek azok a szénhidrátforrások, amik kis mennyiségben fogyaszthatók, anélkül, hogy egészségkárosodást okoznának.
Ide tartoznak bizonyos zöldségek, gyümölcsök és a méz. Zöldségek közül ehető a sárgarépa, a fehérrépa, a zeller, a cékla, a retek. Ezeken túl a karfiol, a brokkoli, a cukkini, a patisszon, a főzőtök, az uborka, a gombák, a káposztafélék, a saláták, a spárga. Ezekből a zöldségekből kis mennyiségben is csodálatos köreteket lehet készíteni, amit a tanfolyamokon rendszeresen el is készítünk. A gyümölcsök közül pedig az apró bogyós gyümölcsöket válassza, de sose felejtse el, hogy a termelés során ezekbe is sok vegyszer kerülhet, tehát a cél a vegyszermentesség elérése.
Köszönöm a figyelmet!
Specialista orvos beszél fogyásról, gyógyulásról
© Borka Balázsné dr. Dabóczi Andrea orvos, e.v. | nyilv.tart. szám: 50154520
Ha inkább elolvasná a videók szövegét: kattintson ide!
4/A rész: Szükségünk van-e szénhidrátra?
4/B rész: Melyek a kevésbé káros szénhidrátforrások?
Másolja ki az alábbi, feketével írt karaktersorozatot (linket), és küldje tovább bármilyen módon (e-mailben, Messengeren, Facebookon, SMS-ben...):
https://drfogyas.hu/videosorozat
Családtagja vagy ismerőse is kérhet hozzáférést a videókhoz azzal, hogy megnyitja ezt a linket, és megadja az e-mail-címét, ahová az értésítőket küldhetem neki.
A sorozat korábbi részei: