Üdvözlöm! Ebben a videóban ismét egy Önök által feltett kérdésre fogok válaszolni: Miért vesznek el annyian a sokféle, hatékonynak tűnő diéta között?
Megszoktam ezt a kérdést, mert sokan úgy érkeznek a tanfolyamra, hogy kipróbáltak már 4-5 féle módszert. Átestek sok jojózáson, fogyáson, visszahízáson, és teljesen tanácstalanul, kétségbeesetten állnak a saját állapotuk előtt. „Mi történik velem? Semmi se működik. Ezzel a bogyóval is becsaptak. Azt a módszert meg nem bírom tovább. A nagy nehezen leadott kilókat visszahíztam. Pedig annyira igyekeztem mindent betartani.” Ismerős, ugye?
A következő néhány percben olyan csapdákat fogok ismertetni, amelyekbe talán már ön is belesétált. Szóval, lehet, hogy időnként magára fog ismerni, de erről nem Ön tehet. Teljes a zűrzavar, és rengeteg a sarlatánság. Segítek egy kicsit eligazodni ebben a dzsungelben.
Tehát az alapkérdés ez: Ön miért veszhet el az ígéretesnek tűnő diéták között? Közel 1000, fogyni vágyó tanítványommal szerzett tapasztalatom alapján három fő okot látok az irányvesztésre. Az elsőt ebben a videóban magyarázom el, a másik kettőt a következőkben.
Az első ok az, hogy rengeteg tévhit van az emberek fejében a hízással és a fogyással kapcsolatban. Ha pedig egy módszer egy általánosan elfogadott tévhitre alapoz, akkor könnyebben fognak bele az érintettek a módszer alkalmazásába.
Egy ilyen tévhit például az, hogy kalóriamegszorítással kell fogyni. Mivel az emberek általában tudják, hogy a legtöbb kalória a zsírban van, azt vonják ki elsőként az étrendjükből. Marad a fehérje- és a szénhidrátfogyasztás, ami persze gyakori éhséghez vezet, különösen akkor, ha valaki nagyon alacsonyan tartja a kalóriabevitelét.
Ez pedig a gyakori vagy állandó éhség miatt hosszú távon kibírhatatlan.
Fontos megemlíteni az időközben kialakuló vitamin- és ásványianyag-hiányt is. Azok a fogyókúrázók például, akik száraz csirkehúson, salátán és joghurton élnek, viszonylag hamar fel szokták adni, mert erőtlenné válnak, és túl gyakran megéheznek. Az efféle tanácsok tehát, hogy „Egyen kevesebbet!”, hogy „Ne egyen zsírt!”, teljesen elveszik a lehetőségét a jóllakásnak és a kínlódás nélküli fogyásnak.
A jóllakásnak azért veszik el a lehetőségét, mert a jóllakás érzése legkönnyebben a zsírban dús ételek fogyasztásakor alakul ki. Zsírszegény ételek mellett hamar megéhezik az ember. Ezt, gondolom, Ön is tapasztalta. Elmagyarázom, hogy miért.
Két élettani tényt kell látnunk. Az első, hogy a jóllakást előidéző hormonok elsősorban zsírfogyasztás hatására termelődnek a szervezetünkben. Tehát a zsírban dúsabb ételek okoznak jóllakásérzést az agyunkban. A második az, hogy ha a táplálékunkban megnöveljük a zsír és lecsökkentjük a szénhidrát arányát, akkor stabil lesz a vércukorszintünk. Tehát nem fog bekövetkezni a gyakori vércukoringadozás miatti éhségérzet. Ezért nem működik (nem fenntartható) hosszú távon a pusztán kalóriamegszorító, zsírszegény étrend. Tehát nehéz vele fogyni, és főleg: nehéz megtartani az eredményt.
Egy másik tévhit – amihez sajnos nagyon sokan próbálnak igazodni – a gyakori étkezés. Így szól az ajánlás: „Egyél sokszor keveset, hogy ne terheld túl a gyomrodat és kiegyensúlyozott legyen az anyagcseréd.” A legtöbb táplálkozási tanácsadó ezt javasolja. És vajon ez mihez vezet? Folyamatos raktározáshoz, vagyis elhízáshoz.
Mert a normális táplálékfeldolgozási ciklus – ahogyan az ember élettanilag működik – az szakaszos, és így néz ki: Az első az étkezés. Azután jön az emésztés, majd a tápanyagfelszívódás, utána a raktározás, és – most jön a lényeg! – a tápanyagok felhasználása a raktárakból.
Na, ez az utolsó fázis az, ami egyszerűen kimarad a gyakori étkezőknél. Nem használják fel a saját zsírjukat a raktárakból, mert túl hamar megérkezik a friss üzemanyag. Ha folyton eszik az ember, nem marad idő a raktározott zsír lebontására.
Ráadásul van itt még egy tényező, ami szintén a gyakori étkezés, főleg a szénhidráttartalmú ételek fogyasztása esetén játszik szerepet. Ahogy azt korábban tárgyaltuk, a szénhidrátból cukor lesz, ami gyorsan át tud alakulni zsírrá, és könnyedén megy be a raktárakba. De miért nem a sejtekbe megy a cukor üzemanyagnak?
Egyrészt azért, mert sok esetben éppen nincs rá szükségük a sejteknek, mert például épp a munkaasztalnál ücsörgünk alacsony szintű izommunkát végezve. Másrészt azért nem a sejtekbe megy a cukor zöme, mert működésbe lép egy nagyon ősi túlélési mechanizmus bennünk. A mechanizmus lényege pedig ez: most van üzemanyag, most kell raktározni.
De hogy is működik ez a mechanizmus, amire bizony nagy szükség volt, amikor az ember még a természetben élt, hiszen nem állt rendelkezésre bármikor bármennyi kaja. Nézzük csak meg!
A szénhidrátfogyasztás hatására az inzulin szintje megemelkedik. Az inzulin pedig serkenti azt a folyamatot, ami a cukrot zsírrá alakítja és elraktározza a szervezetünkben. Ezért hívjuk az inzulint raktározó hormonnak. Az inzulin tehát nem várja meg, míg a rendelkezésre álló cukor a sejtekbe jut felhasználásra, hanem rögtön raktározni kezd. Mivel az inzulin szintje a szénhidrátbevitel hatására emelkedik meg, minél több szénhidrát kerül a szervezetünkbe, annál intenzívebben működik az inzulin raktározó hatása.
És innen már könnyű kitalálni: minél gyakoribb a szénhidrátbevitel, annál gyakrabban zajlik le ez a raktározó folyamat. Mivel manapság szinte bármikor juthatunk táplálékhoz – és a hivatalos ajánlások is a gyakori evésre buzdítanak – az emberek többségének szervezetében gyakran emelkedik magasra az inzulin szintje. Azaz esznek és raktároznak, majd újra hamarosan esznek és raktároznak.
Ráadásul – ahogy arról már beszéltem egy korábbi videómban – az inzulin raktáron is tartja a zsírt. Ez a fránya inzulin tehát a lakat a zsírraktáraink kifelé vezető ajtaján. Ezért a gyakori evés duplán hátráltatja a fogyást: serkenti a zsír felhalmozását, és gátolja annak felhasználását.
Még egy tévhitet említek, ami alaposan félrevezeti a fogyásra vágyókat. Ez pedig a rostban gazdag étrend. A filozófia mögötte az lenne, hogy a növényi rost jóllakat, és nincs benne kalória. Ó, gondoljuk, milyen nagyszerű: eszünk, és mégse hízunk. Hát ez erősen csak részigazság.
Az igaz, hogy a rostokban nincs kalória, tehát nincs elégethető tartalom, mert az ember bélcsatornájában csak nagyon minimális mértékben bomlanak le a növényi rostok. Ennél fogva nem is táplálják a testünket.
És itt van a nagy különbség a közismert ajánlások és a sokkal helyesebb, élettani gondolkodás között. Jogosan merül fel a kérdés: Miért együnk olyan ételt jó pénzért, amiből semmi hasznunk? Ami nem táplálja a testünket, amiből nem lesz energia, amiből nem épülnek újabb sejtek vagy létfontosságú anyagok bennünk? Ami ráadásul csökkenti a mikró tápanyagok felszívódását?
Mert a növényi rostok gátolják a vas, a magnézium és egyéb ásványi anyagok felszívódását. Ugyanis megkötik azokat, majd kiviszik a szervezetünkből (a széklettel).
És akkor mi lesz a szükségleteinkkel? Azokkal a tápanyagokkal, amelyekre tényleg szükségünk lenne. Ha rosttal lakunk jól, hogyan jutunk megfelelő mennyiségű teljes értékű fehérjéhez vagy esszenciális zsírsavhoz? Ez talán nem része az egészséges fogyásnak és étrendváltásnak?
Dehogynem! Csak így szabadna szemlélni az étrendeket. Nem az a cél, hogy elnyomjuk valahogy az éhséget élelmi rostokban gazdag táplálékkal, rostdús táplálékkiegészítőkkel, kapszulákkal, sékekkel vagy turmixokkal – azaz rostokon és salátákon sínylődve –, majd hamar újra megéhezve.
A cél a teljes értékű, szükségleteinket figyelembe vevő táplálkozás, ami a lehető legkisebb mértékben tartalmazza a felesleges, emészthetetlen élelmi rostokat. Hogy ez miért nem vezet székrekedéshez és emésztési panaszokhoz, azt egy későbbi videóban fogom ismertetni.
Összefoglalva tehát a három tévhitet, amihez nem szabad igazodni, ha az ember fogyni akar:
- Az egyik: a csupán kalóriamegszorítás.
- A másik: a gyakori étkezés.
- És a harmadik: a rostdús táplálkozás.
Ezek tehát tévhitek, amelyek nem vezetnek fogyáshoz és hosszú távon fenntartható eredményhez, és betartásuk eleve kudarcra ítéli a fogyni vágyók törekvéseit.
A következő videóban folytatom a második fő okkal, ami miatt annyian elvesznek az ígéretesnek tűnő diéták között.
A második két ok
Az előző videómban elkezdtem megválaszolni a kérdést: Miért vesznek el oly sokan a hatékonynak ígérkező fogyókúrás módszerek között?
Első okként arról beszéltem, hogy sok tévhit él az emberek tudatában. Ha ezekre épül egy fogyókúrás módszer, akkor az a módszer eleve halálra van ítélve. Lehet, hogy nem rövid távon, de hosszú távon mindenképpen.
A következő percekben kifejtem a második és harmadik fő okot, két összetett problémakört, amelyek nagyon elterjedtek.
Az első elég kellemetlen lesz sokak számára. Ehhez a problémakörhöz kapcsolódóan, ennek a végén bemutatom Jánost, aki hosszú ideig tévúton járt, de végül sikeresen kikerült ebből a problémakörből.
Szóval a probléma lényege az, hogy az emberek többsége egyszerűen túl kényelmes és rövidlátó. Inkább valami egyszerűen kivitelezhető dolgot választ – étrendváltás helyett. Ezt most lehet, hogy Ön is kínosnak érzi, de nézzen szembe a tényekkel, ha Ön is ezen az úton jár.
A fogyókúrás porok, tabletták világa egy nagyon kényelmes, gondolkodást nem igénylő, átmeneti megoldás, ha egyáltalán működik. A teljes biológiai értékű, egészséges étrendet nem pótolják a porok és előregyártott étrendkiegészítők, mert mesterségesen nem lehet bejuttatni mindent, amire az embernek szüksége van. Hosszú távú egészség sem fakad belőlük. Egyrészt amiatt, hogy a többségük egysíkú, tehát egy-egy anyagot próbál bevinni a szervezetbe, másrészt a készítmények vivőanyagainak egy része káros az emberi szervezetre (pl. emésztőrendszeri vagy idegrendszeri panaszokat okoz).
Ráadásul akkora a kínálat, hogy tényleg csak elveszni lehet benne. A kényelmes utat választó emberek a könnyen fogyasztható porokat, előregyártott művi ételeket, kapszulákat sokkal hamarabb megveszik, mint egy étrendváltásról szóló oktatást, ami tudást ad, nem bogyót. Mert a tudást kezdetben fárasztó gyakorlatra váltani.
Aki azonban hosszú távú egészségben gondolkodik, és igényes önmagával szemben, rá fog jönni idővel, hogy melyik éri meg jobban. Egy rövidtávú eredményt hozó, jojóeffektussal járó átmeneti módszer alkalmazása, amivel egy halom pénzt kidob az ablakon (ez sem mellékes), vagy egy tanulással, átgondolással, előkészületekkel járó, de tartósan működő élettani étrend választása (amit pl. nálam is el lehet sajátítani – én szeretem hosszú távon is biztonságban tudni a hozzám fordulókat).
---
És most jöjjön János, 46 éves fiatalember, aki edzőtermekben próbálta javítani az egészségét, és havonta körülbelül 70 ezer forint értékben egészítette ki a táplálkozását fehérjeporokkal, fehérjeszeletekkel és sékekkel. A táplálkozásról szóló tanfolyamot végighallgatva, és átlátva azt, hogy mitől lesz teljes értékű a táplálkozásunk, még aznap elhatározta, hogy szakít ezzel a fehérjeporos világgal, és elkezdett áthangolódni az általam is propagált hús- és zsír-alapú étrendre. Azóta sokkal energikusabb, elérte és tartja az ideális testsúlyát, és nagyon jól bírja a munkaterhelést.
---
Tehát a gyors és kényelmes pótmegoldások keresése volt a második ok arra, hogy miért vesznek el sokan a különféle fogyásmódszerek útvesztőjében.
A sikertelen fogyókúrás diétákkal kapcsolatos harmadik problémakör az anyagi érdekekről és a felelősségről szól.
Bármilyen termék, fogyókúrás szer eladása elsősorban anyagi érdekeket szolgál. Ezzel még nem lenne nagy baj. A baj akkor keletkezik, amikor az eladás mögött nincs személyes felelősségvállalás. Ha valakinek nem jön be, vagy kára származik belőle, akárcsak annyiban, hogy a hatástalanság miatt időt veszített vele, nincs olyan személy, aki ezért vállalná a felelősséget, és aki szakmai oldalról megmagyarázná, hogy mi miért történt.
Ez abban az esetben különösen problémás, amikor hamis orvosi ajánlással reklámozzák az adott szert. Most figyeljen, mit találtam a minap a neten! Két különböző gyógyhatású szer reklámját, szó szerint ugyanazzal a reklámszöveggel, ugyanazzal az orvosi álnévvel, de más orvosi kamu-fényképpel ajánlva. Még a személyes felhasználói tapasztalatok és a kommentek is szóról szóra ugyanazok voltak. Hangsúlyozom: két különböző hatású szer reklámjában, amelyeknek a gyártója megegyezik.
Ha csak az egyik reklámot nézem: első ránézésre príma! Orvos neve, fényképe, ajánlása, szakmai magyarázat, és személyes tapasztalatok a végén: szuper, megveszem! Ez fantasztikus! Micsoda szakmai garancia!
Rákerestem az orvosra, és kiderült, hogy nem is létezik ilyen nevű orvos. A szöveg magyartalan, tehát egy gépi fordítóval készült, színvonaltalan írásról van szó. Nincs szakmai hivatkozási alap, nincs pontos működési magyarázat arról, hogy ez a szer mit is csinál a szervezetben.
Ilyen esetekben erősen el kell bizonytalanodni, gyanút kell fogni, hogy ez egy nagy átverés.
Egyébként pedig veszélyes vállalkozás olyan szert beengedni a testünkbe, amiről nem tudjuk előre, hogy mit fog okozni bennünk.
De az is veszélyes, ha olyan fogyókúrába kezdünk, aminek nem ismerjük az élettani alapjait. Eleve kúrába, tehát egy ideiglenes megoldásba kezdeni teljesen felesleges. Helyette étrendet kell választani és váltani. Olyat, ami hosszú távon tartható, ami teljes értékű táplálék a testünknek, ami energiát ad, és amiben nincsenek vegyszerek és bizonytalan hatású anyagok.
Hogy pontosan mire is van szüksége az emberi szervezetnek, egy későbbi videóban fogom részletezni (bár már az eddigiekből is sejthető).
Köszönöm a figyelmét!
Specialista orvos beszél fogyásról, gyógyulásról
© Borka Balázsné dr. Dabóczi Andrea orvos, e.v. | nyilv.tart. szám: 50154520
Ha inkább elolvasná a videók szövegét: kattintson ide!
5. és 6. rész: Miért vesznek el annyian a sokféle, jónak tűnő diéta és fogyásmódszer között?
Másolja ki az alábbi, feketével írt karaktersorozatot (linket), és küldje tovább bármilyen módon (e-mailben, Messengeren, Facebookon, SMS-ben...):
https://drfogyas.hu/videosorozat
Családtagja vagy ismerőse is kérhet hozzáférést a videókhoz azzal, hogy megnyitja ezt a linket, és megadja az e-mail-címét, ahová az értésítőket küldhetem neki.
A sorozat korábbi részei: